Robert Bauval 1994-ben, majd 2002-ben közreadott elképzelései:
„Miközben az Orion csillagkép övének három csillaga átszelte a délkört Giza-nál, nem egészen egyenes vonalban álltak a déli égbolton. Az alsó két csillag, az Al Niitak és az Al Niilam tökéletes átlót alkottak, ám a harmadik csillag, a Mintaka kilógott a megfigyelő szempontjából balra, tehát kelet felé“.
Pontosan ilyen tervrajz alapján épült a három rejtélyes Piramis a Giza-i fennsíkon. A nekropolisz magaslati képén tehát a Nagy Piramis az Al Niitak helye, a második Piramis az Al Niilam helye, és a kis piramis a kilógó Mintaka helyét jelzi. Bármennyire is furcsa ezzel a nézettel nagyon sok csillagász és matematikus is egyetértett, egészen addig, amíg a nyilvánosság elé nem kellet állni a nézeteikkel. Akkor azonban visszavonulót fújtak, ugyanis ismerték a szokatlan nézeteket vallók keserves sorsát.
Ezek a csillagok rézsutosan a délnyugati irányban helyezkednek el a tejút tengelyéhez képest, a piramisok pedig rézsutosan délnyugati irányban helyezkednek el a Nílus tengelyéhez képest. Ha a tiszta éjszakákon jól megnézzük az eget, azt is láthatjuk, hogy a három csillag közül a legkisebbik, amit az arabok Mintakának neveznek, kissé kívül esik déli irányban azon a főátlón, amit a másik kettő összekötésével kapunk. Ez az állás ugyanígy megjelenik a földön is, amikor azt látjuk, hogy Menkauré piramisa a megfelelő távolságban keletre helyezkedik el, attól a főátlótól, amelyet Hafré piramisa, és a Nagy Piramis alkot. Egészen nyilvánvaló, hogy mindhárom építményt egy egységes terv alapján építették, amely rendkívüli pontossággal modellezi a fent említett három csillagot. Gizá-ban nem mást tettek, mint megépítették az Orion övet a földön.
„Teremtőnk a gízai – fennsíkon létrehozott művével a kezünkbe adta a három geometriai alapidomot, a kört, háromszöget és a négyzetet (lélek, szellem, test)”.
Nagy Piramis
Urunk a matematikai és a geometriai ismeretek alapjait „öntötte” a Nagy Piramisba azért, hogy az ismeretek mindörökre fennmaradjanak azok számára, akik képesek őket megérteni és felhasználni.
|
Északi oldal: |
230,251 méter |
|
Déli oldal: |
230,454 méter |
|
Keleti oldal: |
230,391 méter |
|
Nyugati oldal: |
230,357 méter |
|
Átlagos oldalhossz: |
230,36325 méter |
|
Elvi magasság: |
146,5948 méter |
|
Hajlásszög: |
51 fok, 51 perc |
|
Magasság:oldalhossz aránya: |
7:11=1:1,5714285 |
|
Területe: |
5,3 hektár |
|
Térfogata: |
kb. 2 593 127 köbméter |
Eredendően a piramist 8-9 hektárnyi fehér, csiszolt mészkőburkolat fedte, amit az idők folyamán széthordtak. Állítólag ma nagyobbrészt Kairó épületeit díszítik.
- Ha a piramis két oldalának az összegét (a kerület fele) elosztjuk a piramis magasságával, a Pi-t kapjuk eredményül.
- A piramis oldalának és magasságának aránya (11:7) a Pi felét reprezentálja.
- A piramis négy oldalának összege (kerülete), fele az egyenlítői szélesség ívpercének.
- A piramis négy oldalának összege (kerülete), egyenlő annak a körnek a kerületével, melynek sugarát a piramis saját magassága adja.
- A piramis a Föld szárazföldtömegének középpontjában áll.
- A piramison keresztülhúzódó hosszúsági kör a tengereket és a kontinenseket két egyenlő nagyságú részre osztja.
- Ezen kívül ez a meridián az egész földkerekség leghosszabb, a szárazföldön is átívelő délköre.
- A piramisnak a Föld középpontjától mért távolsága pontosan akkora, mint távolsága az Északi-sarktól.
És még két „apró” adalék a kételkedőknek:
Felkérésre hozzáértő építész, és bányamérnökök (és nem a beszűkült Egyiptológusok) kiszámították, hogy egy mai modern felszereléssel ellátott bányászati üzemnek kb. 80 évre lenne szüksége ahhoz, hogy kibányássza, a megfelelő pontosságban gépekkel méretre vágja, és a helyszínre szállítsa a Nagy Piramis alkotóelemeit. Ezek után már „csak” a felépítés maradna hátra. Ezen adatok birtokában, már a legateistábban gondolkodó sem utalhat emberi tevékenységre a piramisépítéssel kapcsolatban.
A Nagy Piramist alkotó kövek egyik kőfejtőből sem „hiányoznak”. Akkor honnan is származnak? Az egyiptológusok szerint ez mellékes.
A „piramis effektus”
Sok esetben, sok helyen elhangzott már a „piramis-effektus” szó. Valakinek észre kellene már vennie, hogy ez így nem igaz. Igazából nem „piramis-effektus” a tapasztalt jelenség, hanem „csak” a Nagy Piramis „effektusáról” van szó. Tehát csak benne, vagy az arányosan lekicsinyített modelljében jön létre az említett hatás. Sehol másutt. Bármilyen szépen is mutat a más paraméterekkel rendelkező piramis.
Tehát, ha valaki egy „működő” piramismodellt szeretne készíteni, akkor abban az oldal és a magasság arányának feltétlenül 11:7 kell lennie, mint ahogyan az a Nagy Piramis esetében is igaz. A pontos méretek kiszámításnál nyugodtan használhatja az 1,5714285 arányszámot.
Ha pl. valaki egy 20 cm magasságú piramist szeretne „építeni” akkor 1,5714285*20=31,42857 cm oldalhosszúságú gúlát kell készítenie. Mivel a piramis működőképességét kizárólag arányai határozzák meg, a piramis anyaga tetszőleges lehet. Viszont ne feledkezzünk meg, hogy a piramis magassága KISEBB, mint az oldallapok magassága!
Az oldallapi háromszögek szerkesztéséhez kiválóan használhatjuk az 1,27175 viszonyszámot. A piramis magasságának és ennek a viszonyszámnak szorzata adja meg az oldallapi háromszög magasságát.
Tehát a példánk szerinti 20 cm magasságú piramisunk oldallapjának a magassága 20*1,27175=25,435 cm lesz.
De a piramis építésénél elindulhatunk az oldalélének méretéből is. Ha pl. valaki 1,5 m oldalhosszúságú piramist szeretne építeni, akkor 1,5 osztva 1,5714285=0,9545 méter, azaz 95,45 cm lesz a piramis magassága. Az oldallapi háromszög pedig ebben az esetben 0,9545*1,27175=1,2138 méter magas lesz.
A lényeg az, hogy pontosan tartsuk be az arányokat, valamint ha készen van a modell, oldallapjait pontosan tájoljuk be az égtájaknak megfelelően. A piramisban elhelyezni kívánt tárgynak a helye pontosan a piramis magasságának, alulról számított egyharmadában van.
Hafré piramis
|
Átlagos oldalhossz: |
215,26 méter |
|
Elvi magasság: |
143,51 méter |
|
Hajlásszög: |
53 fok, 8 perc |
|
Térfogat kb.: |
2 216 601 köbméter |
|
Magasság:oldalhossz aránya: |
2:3=1:1,5 |
Mint az adatokból is látszik, Hafré piramisa nem sok paraméterében marad el a Nagy Piramistól. Viszont „minőségében” meg sem közelítheti azt. Ha tehát valaki úgy gondolja, próbálja ki ennek arányosan lekicsinyített modelljével az ún. „piramis-effektust”! Előre borítékolhatjuk kísérletének teljes sikertelenségét.
weboldal -osero hu –
Menkauré piramis
|
Átlagos oldalhossz: |
108,66 méter |
|
Elvi magasság: |
66,4 méter |
|
Hajlásszög: |
50 fok, 43 perc |
|
Térfogat: |
kb. 783 984 köbméter |
|
Magasság:oldalhossz aránya: |
11:18=1:1,636363 |